ROMÁNIA – KULTÚRA

Román népviselet

A román férfiviselet: fehér posztó vagy nyáron fehér vászon, a nadrág lazán követi a test vonalait. Ehhez ünnepre csizmát, hétköznap többnyire bakancsot viselnek. A lobogó ujjú szinte térdig érő hosszú fehér inget díszes bőröv (dészűszíj) szorítja le a derékon. Az ingre nyáron fekete mellényt, hidegebb időben és télen melles bundát s arra condrazekét öltenek. Fejüket nyáron kicsi karimájú fekete kalap, télen magas, hegyes kucsma födi.

A román női viselet tászlis ujjú, színes vállfőhímes inge, varrottas ingalja nemcsak a fehérnemű szerepét tölti be, hanem részben a blúzt, kisebb mértékben a szoknyát is helyettesíti. Az inget és az ingaljat derékban gyapjúból szőtt, széles, mintás övvel kötik le, és ezzel töltik ki a derék karcsúságát, hogy a téglalap alakú, szálon szedett gyapjúszőttest, a “fotát” maguk köré csavarhassák. Ezt a szoknyaszerű ruhadarabot, derékon felül, keskeny, szép mintás gyapjúszalag (bernyóc) rögzíti. A lányok, sőt a menyecskék is felcsippentik és derékba tűzik a “fota” alsó csücskét, hogy így a hímes ingalj is lássék. A román női viselethez magas szárú vagy félcipő tartozik. Fejükre a fiatalok menyecskésen tarkóra kötött, rózsás kendőt tesznek, amely homlokukat szabadon hagyja, míg az öregasszonyok egész homlokukat elfödik, és álluk alatt kötik meg a sötét színű fejrevalót. Az ingre virághímes bőrmellényt, kicsi bundát öltenek, amit esetenként szívesen szegnek prémmel. A szalagos, hólyagos üveggyöngy-nyakék csak a fiatalokat illeti, télen háromnegyedes posztó- vagy irhabundát viselnek, csupán a legidősebb asszonyok téli öltözékéhez tartozik a bokáig érő posztózeke, vagy a hasonló hosszúságú báránybőrbunda, a kozsók.

Román néptánc

A román néptánc és népzenehagyományok között rendkívül nagy területi különbségek vannak ennél fogva ez a a világ egyik legsokszínűbb népi kultúrája. Ez Románia földrajzi elhelyezkedésének és történelmének tudható be. A román néptáncot és népzenét három nagy csoportba sorolhatjuk be. A népszokások, hagyományok amelyekhez szorosan kapcsolódik a népzene és néptánc, ugyancsak nagy változatosságot mutatnak. Gyakran még az egymáshoz közeli falvakban is nagy különbségeket találhatunk ugyanabban a szokásban vagy táncban. A néptáncokat a falvak lakossága a hetente megrendezett táncmulatságokon táncota.

1.Hora: Gyorsuló tempójú balkáni népi körtánc. A horát zárt körben táncolják kézfogással, férfiak és nők együtt. A kör alakzat a napot szimbolizálja. Többnyire egyszerű lépésekből állnak. Az “alap” hora a hora mare a menetiránynak ellentétes lábbal kezdett csárdás lépés váltott lábbal de egy irányban.

2.Alunelul: Rövid, játékos tánc. Úgy is hívják, “Mogyoró tánc”. Ez egy 3-2-1 tánc, a lépések száma fokozatosan csökken. A szó jelentése a becézett János (Nelu) szó ragozott alakja: “Janinál táncolt” és nem a román alune – mogyoró – szóból származik. Gyors táncok sok dobbantással és keresztlépéssel. Egyenes sorban táncolják keresztkézfogással vagy kézfogásban.

3.Briul pe opt: Minden etnográfiai egységnek, sőt megyének meg van a maga jellegzetes brîulja. Csak férfiak táncolják, ritkábban nőkkel együtt, de létezik kimondottan lány brîul (Brâuleţul) is. A brîu szó jelentése: öv. A táncot azonban leginkább vállfogással táncolják. Az egy sorban táncoló embereket is “öv”-nek nevezik. A táncot nyílt körben vagy félkörben táncolják. A tánc igen virtuóz, 8/8-os gyakorta szinkópás ritmusú.

Nyelvi megoszlás

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik. A román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után. Az anyaországon (Románia, kb. 20 millió) kívül, a legtöbben Moldovában (2,5 millió), Ukrajnában (410 000), Oroszországban (178 000) és Szerbiában (88 000) beszélik. Délkelet-Magyarországon 8000 román anyanyelvű személy él.

A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

Vallási megoszlás

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője.

A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak.

A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent.

Hagyományok-Nemzeti Ünnep

Nemzeti ünnepe december 1-je, azaz Erdély Romániához csatolása vagy Romániával való egyesülése (két különböző vélemény létezik) melyet Gyulafehérváron 1918-ban mondtak ki.

Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.

Zene

1.George Enescu 1881. augusztus 19. – Párizs, 1955. május 4.) nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, zongorista és karmester. Fő műve: Az Oidipusz opera

Az 1920-31-es években monumentális dramatikai és zenei művén dolgozott, az Oidipusz című operán (op. 23), ami igazán ismertté csak 50 évvel a szerző halálát követően vált; így az Amerikai Egyesült Államokban először 2005-ben mutatták be.

2.Gheorghe Zamfir 1941. április 6. –) román zenész, a pánsíp mestere, „a pánsíp királyának” is nevezik.

Művészi munkássága során újra életre keltett egy középkor óta Európában elfeledett hangszert, a pánsípot, annak román változatát, a nait. A hangszert továbbfejlesztette, repertoárját kibővítette, filmzenékben, koncertkörutakon tette világszerte ismertté. Háromszor fogadták őt a Vatikánban, játszott II. János Pál pápa miséje alatt. Több nagy sikerű filmhez komponált zenét, mint például a Volt egyszer egy Amerika, Karate Kid, Kill Bill 1. ( Magányos pásztor)

Irodalom

1.Emil Isac (Kolozsvár, 1886. május 17. – Kolozsvár, 1954. március 25.) román költő, publicista.

A századelőn magányosan képviselte Erdélyben a szimbolista költészetet. A francia költők és Ady hatását mutató, gazdag zeneiségű líráját első kötetének megjelenésekor a kritika többsége elutasítással fogadta. Miként Ady és a romániai szimbolisták, ő is fogékonyságot mutatott a szociális kérdések, a falu és a városi munkásság szegénysége iránt. Költészete később formailag a szabad verssel, tematikailag az erdélyi táj élményével bővült. Kedvelt műfaja volt az impresszionista prózavers.

2.Erdélyi iskola (mozgalom)

Az erdélyi iskola felvilágosodás kori román kulturális mozgalom, amely azt követően alakult ki, hogy az erdélyi román ortodox egyház újra elismerte a pápa fennhatóságát és megalakították a román görög katolikus egyházat. A római kapcsolat hatására a felvilágosodás eszméi eljutottak az erdélyi románokhoz. Az erdélyi iskola alakította ki a jelenlegi latinbetűs román ábécét, amely felváltotta a 10. század óta használt cirillbetűs írást. Ők jelentették meg 1825-ben Budán az első négynyelvű román szótárt. Az iskola további jelentős szerepe a román nyelv megújításában a francia és olasz neologizmusok meghonosítása volt.

3.Miorița (ejtsd: “miorica” = bárányka) az egyik legismertebb román népballada.

Az egész román nyelvterületen, még a magyarországi vagy az ukrajnai román falvakban is ismerik. Több mint kilencszáz változata létezik, több magyar műfordítása is van. A román juhászok életéből meríti tárgyát, s azt a tragikus történetet eleveníti fel, amikor a juhait a hegyekben legeltető három pásztor (egy vrânceai, egy erdélyi – ungurean, nem feltétlenül magyar, de erdélyi személyre értik – és egy moldvai) közül ketten tervet szőnek moldovai társuk megölésére: “több-szebb juháért, / göndör kosáért, / kezes lováért, / komondoráért.”

A ballada e részénél eltávolodva a valóságtól, meseszerűvé válik. A táltos bárány meghallván a két pásztor gyilkos tervét, felfedte azt gazdájának, s menekülésre biztatta. A juhász azonban nem hallgatott a bárány szavára, s arra kérte őt, ne mondja meg halála hírét az anyjának; mondja azt neki, messze ment, s királylányt vett el feleségül. Ezután temetésére vonatkozóan hagyatkozott a báránynak. A ballada az esküvő leírásával végződik, amelyen: “fenyőfa szépen, / volt a násznépem, / magas hegyek – papjaim, / s muzsikásaim / ezer madárka, / s csillag – a fáklya!” (a magyar verssorok Illyés Gyula fordításai).

Festészet

1.Dimitrie Ispas (1750-1836), Gyalui (románul Gilau) templomfestő.

Korának legismertebb festője volt. Munkái több mint tíz-tizenöt Kolozsvár környéki faluban megtalálhatóak.

2.Milan Alexandru Florian (Kolozsvár, 1937. december 22. – Kolozsvár, 2004. március 27.) romániai festő és grafikus. Nagyon sokszor hónapokra eltűnt az erdélyi magyar és román falvakban, s csak a festésnek élt. Festményeivel szerepelt a külföldön rendezett román képzőművészeti kiállításokon Jugoszláviában, Kínában, Vietnamban, Spanyolországban.

Számos romániai kiállítása után első átütő sikerét 1981-ben aratta a bukaresti GAMB galériában miniatűr festményeivel. A 11×11–15×15 cm-es olajjal és temperával festett miniatúrák kapóra jöttek a városi kis lakásokban lakók művészeti igényeinek kielégítésében. Az a szürreális valóság, amely színesen és sokszor apokaliptikus hangulattal átitatva megjelent életképeiben, tájképeiben, csendéleteiben és portréiban, közel hozta valamennyi romániaihoz az erdélyi tájat, életformát és hangulatot. Az itt és most, de egy kicsit más is, más volt, más lesz, s mindezt festette folyamatosan haláláig.

Sport

Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén visszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os Montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.

Film

1.Sergiu Florin Nicolaescu (Zsilvásárhely, 1930. április 13. – Bukarest, 2013. január 3. Román filmrendező, színész, politikus. Legmeghatározóbb filmjeivel, realista ihletésű, monumentális történelmi filmeposzaival (Dákok – 1967; Vitéz Mihály – 1970) jelentősen hozzájárult a román nemzeti öntudat erősödéséhez.

2.Florin Piersic (Kolozsvár, 1936. január 27. –) román színész. Az 1950-es évek végén kezdett filmezni. A Ceaușescu-korszak egyik legismertebb és legnépszerűbb művésze volt, azokban az években készített legjelentősebb filmjeit Magyarországon is bemutatták. 2005 decemberében a „Minden idők legjobb román színésze” címmel tüntették ki.[1] 2006-ban a román tévénézők a 100 legnagyobb román személyiség közé választották, ahol az 51. helyre került.

Gasztronómia

A román konyha kialakulásában szerepet játszott a magyar erdélyi konyha, a francia, a szerb, a török, a bolgár konyha is. A régi román parasztcsaládok háztartásaiban az étkezés három fő táplálékra épült: kenyér, tej, zsír, vagy növényi olaj. Kedvelt előételük a pontyikra saláta, az olajos zöldsaláták sonkával, marhanyelvvel keverve, hagymásan és erősen fűszerezve. Kedvenc ételük a csorba, amit korpaciberével, káposztalével, citrommal savanyítanak. Legkedveltebb a húsgombóccsorba, a parasztcsorba, az erdélyi csorba és a pacalcsorba. Betétként leveseikben kedveltek a húsgombócok. Bárány-, ürü-, marha-, borjú-, szárnyas- és vadhúsokból egyaránt készítenek leveseket. A halételekhez és a zöldségételekhez sok hagymát, paradicsomot tesznek.

A főfogások között különlegességnek számít a kukoricadarából készült puliszka, aminek főzési, sütési mesterei igazából a román pásztorok, de ugyanígy a gyimesi csángók, akik teljes hétköznapi és ünnepi étrendet tudnak összeállítani belőle tejjel és különféle tejtermékkel. Éttermi étlapon a kímélő étrend ajánlatai között található leginkább tejfölös, tehéntúrós puliszka, vagy juhtúrós puliszka néven, vagy simán köretként, ha az étlapon a ma már különlegességnek számító, amúgy közönséges pörköltek, paprikások mellé.

Húsételeik közül legkedveltebbek a roston és nyárson sültek. A különféle húsokat olajba mártva, faszénparázs felett, roston sütik. Ugyancsak roston sütik a mititejt (vagy más néven „Miccs”, ami kicsikét, picurkát jelent), mely darált marhahúsból készült, bél nélküli kolbászka. A roston sütésen kívül a húsokat zöldség- és gyümölcsfélékkel együtt párolják.

A román konyha sok zöldség- és főzelékfélét használ. Kedvelt zöldségek: tök, hagyma, paradicsom, zöldbab, padlizsán, szárazbab. Köretként rizst, burgonyát és – elsősorban a tokányfélékhez – a kukoricalisztből készült puliszkát adják. A tésztafélék közül a leveles vajas tészták gyakoriak, valamint a krémek, a fagylaltok és az olajban frissen kisütött fánk barackízzel. Az egyszerű és ünnepi étkezések előtt elmaradhatatlan a cujka (szilvapálinka) és a maszlina (sózott olívabogyó).

Sebestyén Sándor

Reklámok

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s